A Marosludashoz tartozó Andrássytelepen nemrégiben még nyolcosztályos magyar nyelvű oktatás folyt a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Gyermekhiány miatt először elemi iskolává sorvadt, az itteni magyar gyerekek a marosludasi 1-es számú általános iskolába ingáznak. Idéntől a magyar oktatás teljesen megszűnt. Csupán román tannyelvű, összevont elemi osztályban tanulnak itt még gyerekek. A lassan megüresedő, de jó állapotban levő ingatlannak új rendeltetést kell találni. Kali Tünde, az andrássytelepi tiszteletes asszony, aki a marosludasi egyházközség segédlelkésze is, három évvel ezelőtt egy ötletet kivitelezett. Az iskola egyik tantermét egy néprajzi gyűjtemény otthonává alakította, amit telepi szobának neveztek el.
Ebben a szobában azokat a kallódó tárgyakat gyűjtötték össze, amelyeket a falubeliek már nem használnak, azonban néprajzi értéket képviselnek. A Marosludas környéki telepek, az Andrássy-, az Eczken-, az Albistelep – melyek telepítése 108 évvel ezelőtt, 1905-ben zárult le – lakói több tájegységből érkeztek, Bukovinából, a Felső-Maros mentéről, Bácskából, a Nyírségből. Éppen ezért használati tárgyaik, bútoraik más-más típusúak, más-más jegyeket hordoznak, így a gyűjtemény több tájegység stílusát hordozza, talán emiatt is igen értékes.
– Azért jó ilyen gyűjteményt létrehozni, mert erősíti a fiatal generáció identitástudatát, és ezzel nevelési célzata is van. Fontos számunkra megőrizni a nagyszülők hagyatékát, hiszen minden tárgy róluk beszél. Ha a házak padlásairól nem kerültek volna hozzánk ezek a bútorok, használati tárgyak, akkor előbb-utóbb tűzre dobták volna őket. A jelek szerint az andrássytelepi iskolából „el-fogynak” az osztályok. Ez történt az Eczkentelepen is, ahol az iskola épületét az önkormányzat haszonbérleti szerződéssel átengedte az egyháznak, és kápolnát, ravatalozót alakítanak ki. Valószínűleg az andrássytelepi iskolának is más rendeltetése lesz. Mi azt szeretnénk, ha egy, a magyar közösséget szolgáló ház lenne belőle, amelyet egy civil szervezet működtetne. Az épület egy másik osztálytermében berendezhetnénk a következő telepi szobát, egy másik terem pedig rendezvényeknek, képzéseknek, előadásoknak adna helyet. Egy ilyen ház a szórványban élő magyar közösség megmaradását szolgálná – mondta Kali Tünde.
A gyűjtemény nagyon sok értékes és érdekes darabot – bútort, konyhai felszerelést, szőttest, ágyneműt – számlál, amelyet lelkes telepiek adományoztak. A legértékesebb talán az az 1894-es kiadású Károli Gáspár fordítású Biblia, amit Vári Margit adományozott.
A gyűjtemény, amelyet a helybeli nőszövetségi tagok, az ifisek, a fiatalok tartanak rendben, folyamatosan bővül.
Ottjártunkor, a harmadik Marosludasi Magyar Napra készülve, takarítás, csinosítás folyt a szobában, hogy a látogatók örömmel vehessék számba, mi minden kallódott a telepeken, ami összegyűjtve már mesélő múlt.
Forrás: Népújság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése