Új cikksorozat indul a Marosludas Oldalán, városunk régi épületeinek, utcáinak, tereinek történetét szeretnénk bemutatni. Első választásunk a 125 éves marosludasi református templomra esett.
A Marosludasi Református Egyházközség első írásos említése az a jegyzőkönyvi bejegyzés, amely Tokay János marosbogáti református lelkész 1874. november 22-i azon döntését jegyzi, mely szerint Marosludason minden hónap utolsó vasárnapján istentiszteletet tartanak.
Az 1867-es kiegyezés után a marosludasi református közösség létszáma egyre nőtt, 1880-ra a létszám már 401 főre gyarapodott, így felmerül az önálló egyházkerület létrehozásának és a saját templom építésének a gondolata.
Az 1883. május 20-i közgyűlés kimondta az marosludasi egyház önállóságát, megválasztották a egyház vezetőit: a főgondnokot, az algondnokot, az egyház jegyzőjét és a presbitereket.
Az előkészületek az új templom építésére már 1869-ben elkezdődtek, amikor elkészítették a tervrajzot és a költségvetést. Gróf Andrássy Gyuláné, született Kendeffy Katalin 400 négyszögöl területet adományozott templomépítés céljából.
A templom építésének elkezdésére 1888-ig kellett várni. 1888 július 23-án ünnepélyes keretek között, Mónusz Ferenc kőművesmester elhelyezte a templom alapkővét és 1888 karácsonyára már állt a templom. A torony gömbjét ifj. Nagy Mihály bádogosmester tette fel 1889 szeptember 3-án. 1888-ban Balázstelki Csontos János neje, Marosvásárhelyi Nagy Polixéna, egy nagy harangot adományozott, amelynek értéke 480 forint volt. A harangot az első világháborúban, de Keresztes Lajos és neve Szabadi Vilma helyette egy kisharangot adományozott 304 forint értékben. A jelenlegi harangot 1922-ben vették a gyülekezet tagjainak adományából.
Az első istentisztelet Tokay János marosbogáti lelkész tartotta 1888 karácsony másodnapján, ezen a napon keresztelték meg a templomban az első gyereket, nevezetesen Farkas Miklóst, Farkas Ádám szabómester és neje, Béres Zsuzsanna gyermekét. Az új templomban házassági szövetséget kötött Sipos János és Orosz Anna 1889 január 15-én.
A templomot Szász Domokos püspök szentelte fel 1889 október 20-án.
1903-1905 között a marosludasi Belső-, valamint az Andrássy-, Eczken- és Albis-telepek alapítása után a református hívek száma megnőtt, ezért 1908-1909-ben a templomot a mai formájára bővítették, két kiálló karzattal és a hátsó részekkel. Mindezen munkálatokat a magyar állam támogatta. A templom jelenlegi berendezése 1908-1909-ben készült. A szószéket, karzatot, padokat Gocsmán Zsigmond dicsőszentmártoni asztalosmester állította össze. Az orgona Einschenk Károly brassói orgonamester munkája. A toronyórát Müller János, budapesti órásmester készítette, amely annak ellenére hogy mát több mint 100 éves szerkezet, a mai napig jól működik.
1889. április 22-ig Tokay János marosbogáti lelkipásztor, mint beszolgáló lelkész tartott istentiszteleteket és adminisztrálta az egyházközséget. Az első hivatalosan beiktatott lelkész Vásárhelyi Lőrinc volt. Az azóta eltelt több mint 120 évben 10 lelkipásztor szolgálta a marosludasi gyülekezetet.
A templom többször is javításra szorult, a legfontosabbak a következő években történtek: 1933, 1948, 1960, 1969, 1973, 1987, 2002.
A cikk az Erdélyi Református Naptár 2008-as kiadásában megjelent: "120 éves a marosludasi református templom" cikke alapján készült.
Az 1867-es kiegyezés után a marosludasi református közösség létszáma egyre nőtt, 1880-ra a létszám már 401 főre gyarapodott, így felmerül az önálló egyházkerület létrehozásának és a saját templom építésének a gondolata.
Az 1883. május 20-i közgyűlés kimondta az marosludasi egyház önállóságát, megválasztották a egyház vezetőit: a főgondnokot, az algondnokot, az egyház jegyzőjét és a presbitereket.
Az előkészületek az új templom építésére már 1869-ben elkezdődtek, amikor elkészítették a tervrajzot és a költségvetést. Gróf Andrássy Gyuláné, született Kendeffy Katalin 400 négyszögöl területet adományozott templomépítés céljából.
A templom építésének elkezdésére 1888-ig kellett várni. 1888 július 23-án ünnepélyes keretek között, Mónusz Ferenc kőművesmester elhelyezte a templom alapkővét és 1888 karácsonyára már állt a templom. A torony gömbjét ifj. Nagy Mihály bádogosmester tette fel 1889 szeptember 3-án. 1888-ban Balázstelki Csontos János neje, Marosvásárhelyi Nagy Polixéna, egy nagy harangot adományozott, amelynek értéke 480 forint volt. A harangot az első világháborúban, de Keresztes Lajos és neve Szabadi Vilma helyette egy kisharangot adományozott 304 forint értékben. A jelenlegi harangot 1922-ben vették a gyülekezet tagjainak adományából.
Az első istentisztelet Tokay János marosbogáti lelkész tartotta 1888 karácsony másodnapján, ezen a napon keresztelték meg a templomban az első gyereket, nevezetesen Farkas Miklóst, Farkas Ádám szabómester és neje, Béres Zsuzsanna gyermekét. Az új templomban házassági szövetséget kötött Sipos János és Orosz Anna 1889 január 15-én.
A templomot Szász Domokos püspök szentelte fel 1889 október 20-án.
1889. április 22-ig Tokay János marosbogáti lelkipásztor, mint beszolgáló lelkész tartott istentiszteleteket és adminisztrálta az egyházközséget. Az első hivatalosan beiktatott lelkész Vásárhelyi Lőrinc volt. Az azóta eltelt több mint 120 évben 10 lelkipásztor szolgálta a marosludasi gyülekezetet.
A templom többször is javításra szorult, a legfontosabbak a következő években történtek: 1933, 1948, 1960, 1969, 1973, 1987, 2002.
A cikk az Erdélyi Református Naptár 2008-as kiadásában megjelent: "120 éves a marosludasi református templom" cikke alapján készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése