Fotó: Nagy Tibor |
Egyre több piaci vásárlótól hallottam, hogy ludasi zöldséget, paradicsomot, paprikát, vinettát és káposztát keres, mert ezek ízletesebbek, mint a távolabbról ide hozott áru.
A szezon vége felé járunk, ilyenkor készül el a mérleg arról, hogy milyen évet zártak a zöldségtermesztők. A kérdésre Varró István, a cukorgyár melletti zöldségfarm egyik tulajdonosa felelt. Beszélgetésre megállni nem volt idő, a válaszok aközben érkeztek, míg rakodták, mérték a káposztaszállítmányt.
– Jó évet zárunk. Szabadföldön összesen 44 hektáron, melegházban 2 hektáron gazdálkodunk. 14 hektáron termelünk vinettát, az áru jól fogyott, innen a farmról 80 bani–1 lej közötti áron (+ áfa) sikerült értékesíteni. A paradicsomot 2 lejért vitték el. A felvásárlók tudják, jó minőségű árut adunk, ezért évről évre visszatérnek.
– Most a káposztának van szezonja, a háziasszonyok és a közétkeztetési egységek most sózzák a káposztát. Milyen volt az idei káposztatermés?
– Jó. Ezzel nem volt baj, azonban gyenge az ára. Húsz hektáron termelünk káposztát, a hozam fajtánként változó, 40-80 tonna közötti. A korai fajtákból kevesebb terem, de van olyan fajta is, amiből 100 tonnát vágunk le. Most a farmról kilogrammonként 40 bani+áfával viszik a káposzta kilóját, de a nyáron csak 35 baniért tudtam eladni, így minimális a nyereség. Ha 60 baniban tudtuk volna értékesíteni, akkor jó lett volna. A káposzta legnagyobb részét a nagybani értékesítőknek adjuk el. Sózni a vékonyabb levelű káposztát keresik, de érdekes módon a nagybani felvásárlók a kemény levelűt is kérik.
– Mi kell ahhoz, hogy jól működjön egy zöldségfarm, hiszen más is próbálkozott, azok bebuktak. Itt a szomszédságban vannak üvegházak, de termelés nincs.
– Sok minden! Mindennap teljes erőbedobással kell dolgozni. Halogatni semmit sem lehet. Jó minőségű magokat kell beszerezni, még akkor is, ha ezek jóval drágábbak. Az évek során kitapasztaltuk már, milyen fajták felelnek meg az itteni klímának, melyek ellenállóbbak és bővebben termők. A talajt folyamatosan trágyázzuk, amihez természetes trágyát használunk. Mindig itt kell lenni a farmon, az alkalmazottakkal együtt kell dolgozni. Nyolc állandó alkalmazottunk van, s idényben további 30 napszámost foglalkoztatunk – mondta Varró István, miközben paradicsommal kínált. Az utolsókkal, ami még termett.
– Ilyent máshol nem esznek! Garantálom. Ebből főztük a családnak a paradicsomlevet, édes, ízletes. Amikor innen hazamegyek, leveszek egy üveggel a polcról, megiszom, ennél finomabb üdítő nem is kell – mondta.
Mi is megkóstoltuk a paradicsomokat, valóban, ilyen kemény húsú, finom paradicsomot rég az ideje nem ettünk.
Forrás: Népújság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése