Folytatjuk helytörténeti sorozatunkat városunk egyik emblematikus épületével, a 108 éves római katolikus templommal:
A marosludasi katolikusok körében a templomépítés gondolata már a XIX-ik század végén, a telepek létrehozása előtt, felmerült. Az 1890-es népszámlálási adatok szerint Marosludas 3460 lakosából 247-en tartóztak a katolikus egyházhoz.
A marosludasi katolikusok körében a templomépítés gondolata már a XIX-ik század végén, a telepek létrehozása előtt, felmerült. Az 1890-es népszámlálási adatok szerint Marosludas 3460 lakosából 247-en tartóztak a katolikus egyházhoz.
Marosludas területi terjeszkedése a 19. század végén, a 20. század elején szorosan fűződik a magyar állam telepítési politikájához. A Magyar Királyi Kincstár 1901-ben Eczken Sándortól és ifj. gróf Andrássy Gyulától földterületeket vásárolt. Ludas községben 1902–1905 között összesen négy telep alakult: az Andrássy-, Eczken-, Albis- és Belső-telep. Ezek benépesítése 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Ezalatt Marosludasra 17 bukovinai székely család (Andrásfalva és Istensegíts községekből), 62 család a Királyhágón túlról, 65 család pedig az Erdély-részi vármegyékből költözött be. A telepesek elhelyezése általában kompakt felekezeti csoportosulások megvalósítása szerint történt, azzal a céllal, hogy egy telepen azonos vallású családok telepedjenek le. Így az Andrássy-telepen római katolikusok, Mezőalbis- és Eczken-telepen reformátusok telepedtek le.
A római katolikusok a telepítés éveiben a mezőszengyeli plébániához tartoztak. 1906-ban Marosludason templomot és papilakot építettek. A templomot eredetileg az Andrássy-telepre tervezték. Marosludas 1909-től lett önálló plébánia. Az Andrássy-telep hívei nagy távolságot megtéve ide jártak szentmisére.
A marosludasi egyházközség 1909-ig a mezőszengyeli plébániához tartozott. A templom megépítése előtt házi kápolnában miséztek.
A marosludasi Katolikus egyháztanács 1899 október 13-i gyűlésének jegyzőkönyve alapján a templom építésének a problémája fontos szerepet tölt be az egyház életében. A fent említett egyháztanácsi gyűlést dr. Bignió Béla kurátor lakásán tartottak és részt vett rajta Majláth Gusztáv Károly, az erdélyi római katolikus egyház püspöke is, aki biztosította a marosludasi egyház tagjait az erdelyi katolikus egyházi tanács teljes támogatásáról. Ennek érdekében elkülönítették a megfelelő pénzösszeget, és megbízták Vajda Vinczét és Incze Antalt a templom helyének kiválasztásával.
Eredetileg gróf Andrássy Gyula által biztosított telekre esett a választás, de 1901 március 2-án ezt a területet elcseréltek egy, a Mezőgazdasági Minisztérium által biztosított telekre. 1901 szeptember 1-én az egyház kurátora bemutatta a templom és a papilak épületének a tervét, viszont a végső döntésre 1903 április 29-ig kellett várni, amikor egy 4000 koronás kölcsön elkülönítésével megnyílt az út az építkezések megkezdésére. A templomot, amelyet Hübschl Kálmán építész tervezett 1906-ban fejeztek be.
Az első világháború alatt a templom három harangját is katonai célokra használták fel, csak egy 110 kg-s harang maradt meg. Az elveszett harangok pótlása adományokból történt. 1926 májusában megérkeztek a nagyszebeni Schiel öntődéből az új harangok, a 262 kg-os Mária és 60,5 kg-os Szent Antal, amelyeket 1926 május 14-én szenteltek fel.
Forrás:
- Marosludas monográfiája - 2008
- romkat.ro
- adatbank.ro
- vasarnap.katolikhos.ro
- Ludușul vechi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése