Oldalunk új cikksorozatot indít, amelyben városunkban született vagy városunkhoz köthető hírességeket szeretnénk bemutatni. A mai cikkben Dr. Buday Árpád (1879-1937) régésztörténész, professzor, akadémikus életét és munkásságát mutatjuk be:
Marosludason született 1879 január 17-én Dr. Buday Árpád régésztörténész professzor, akadémikus.
 |
| Fotó: Wikipédia |
Szülőháza a mai Liliom (Crinului) u. 30 szám alatt álló lakóház. Szülei Buday János, vasúti munkás, édesanyja Sipos Anna. Életének fontosabb állomásai Ludas, Nagyenyed, Kolozsvár, Szeged, Bécs és Kréta szigete.
Elemi iskoláit Marosludason, középiskolai tanulmányait Nagyenyeden végezte, majd a kolozsvári I. Ferencz József Tudományegyetem történelmi szakára iratkozik be. Itt doktorál 1907–ben, 1899-től az Erdélyi Múzeum Egyesület régiségtárának tisztviselője.
1919-től pedig osztályvezető archeologussá nevezik ki. 1914-ben ’Római felirattan” című kézikönyvét adja ki. Fő kutatási területe a dák állam határainak (Limes Dacicus) problémája.
A középiskolák számára egyetemes történelem könyvet ír, amely 1922-ben lát nyomdafestéket.
Dolgozatai az Erdélyi Múzeum Egyesület régészeti folyóiratában jelennek meg.
1914-1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke. Ugyanabban az időszakban a kolozsvári Tudományegyetem tanára 1924-ig.
A hatalom váltás után az I. Ferdinánd Egyetemen is tanít.
1924 után Szegedre költözött, ahol Ferencz József Egyetemen folytatja oktatói tevékenységét (1924-1937).
1933-ban Kr. előtt 3000-2000 éves minoszi kultúra emléktárgyait tanulmányozza a Kréta szigeti Hagia Triada és Phaistos települések területén. Azonban a tudományos munkásságának nagy részét az erdélyi limes kutatása, a rómaikor régészeti emlékeinek felfedezései alkották.
1909-1910 között Németországban a múzeumokat tanulmányozta és bejárta a Dunától a Rajnáig az 550 km limes-vonalat, s tapasztalatait az erdélyi limes kutatásában értékesítette.
Önálló művei :
A Fratres Arvales collegiumáról (Kolozsvár 1907)
-Porolissumból ásatási jelentések I. II. (uo. 1909-1910)
-A római limes Németországban (uo.1910)
Az Erdélyi Múzeum 1909 évi kiadásában a következő tanulmányai jelentek meg:
-Az Erdélyi Múzeum Érem– és Régiségtárának utolsó tíz éve.
-A Porolissumból napfényre került leletek ismertetése
-Dáciai katonai bélyegek, melyek az V. Macedoniai légió jelenlétével kapcsolatosak,
-Egy római kori edényünk alakjáról.
Dr. Buday Árpád tagja volt az Erdélyi Irodalmi társaságnak, az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak. Levelező tagja a németországi és az Osztrák Régészeti Intézetnek.
2000 januárjában Marosludas város post mortem díszpolgárává nyilvánítja a helybeli RMDSZ és EMKE javaslatára. 2000 november 9-12 között sorra kerülő emlékünnepségen pedig emléktáblát helyeznek szülőháza falára.
Szegeden halt meg (1937).
Három gyerek apja volt: György, Margit, Árpád. Közülük Dr. Buday György, világhírű grafikus volt, aki 1907-ben született Kolozsváron és 1990-ben hunyt el Londonban.
1. Az Erdélyi Református Egyházkerület megemlékező mondatai helyettünk is szolnak:
Buday Árpád tőlünk távol is a miénk volt. Itt született, itt érte el legszebb tudományos sikereit, itt volt igazán boldog . Minden erős lelki szál idekötötte őt a szülőföldhöz és ennek géniuszához(....)
Áldott az ő emlékezete!
Protestáns Szemle, 30, 1937, 195
2.Szakmai életútján vallotta:
”Még a legdugottabb sarokban sem szabad tollat, még kevésbé ásót olyannak vezetnie, aki a kutatás célját és módszerét ........nem ismeri.
Aki azonban az archeológus szerszámait forgatja, annak szerszámja viselje magán a tudomány hitelesítő bélyegét és használja azt úgy, hogy becsületére váljon”
Szekeres Adél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése