A marosvásárhelyi vár múzeumépületének földszinti folyosóján áll mostantól az a márványtábla, amely Buday Árpád régész emlékét őrzi, és amely korábban az egykori szülőház falán állt. A tábla alatti tárlóban Buday néhány fényképe, feljegyzése, füzete látható.
Abból az alkalomból, hogy 80 éve hunyt el Buday Árpád, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem régészprofesszora, a Maros Megyei Múzeum emlékrendezvényt szervezett a tiszteletére, illetve emléktáblát avatott a várban, a múzeumépületben. Pánczél Szilamér muzeológus, a római kor kutatója méltatta a Maros megyéhez is kötődő régészt, aki 1879-ben született a ma már Marosludashoz tartozó Marosgezsén. Tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának javaslatára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba íratták be. A kollégiumi évek meghatározók voltak egész élete, életpályája alakulására, hiszen az érettségit követően 1898-ban a kolozsvári egyetemre iratkozott történelem–latin szakra. Másodéves volt, amikor bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett, és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
A szerdai rendezvényen Bajusz István, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora méltatta Buday Árpád életművét, nélküle ugyanis nem lehet ma régészetről, római kutatásról beszélni Erdélyben – hangsúlyozta. Buday tudatosan gyűjtötte maga köré azokat a régészeket, akik hajlandók voltak az őskort kutatni. Régészeti ásatásait Porolissumban, az egyik Erdélyben létezett nagy, római kori városban kezdte – ismertette Bajusz István, aki arról is beszélt, hogy Buday Árpád nevével és munkáival saját kutatásai során is többször találkozott, és valamennyi tanítványának ajánlotta ezeket a munkákat.
A kolozsvári magyar egyetem az 1920-as impériumváltást követően ellehetetlenült, ezért 1924-ben kénytelen volt Szegedre költözni. Az egyetemmel távozott Kolozsvárról Buday is családjával együtt. A szegedi éveiről Pintér Nagy Katalin egyetemi tanár beszélt, rámutatva arra is, hogy nemcsak a táj különbözött ott az erdélyitől, de a kutatás szempontjából is a legrosszabb körülményeket találta Buday, aki hozzálátott és létrehozta az új régészeti intézetet. Megteremtette a modern kutatás alapjait, valamint aktív szerepet vállalt a város közügyeinek intézésében is. Szegedi évei rövidre voltak szabva, 59 évesen elhunyt. Veress Magdolna marosvásárhelyi lakos, Buday Árpád-leszármazott a régészprofesszor erdélyi gyökereiről beszélt, tudatva, nagyanyai ágon kötődik a neves személyiséghez, akinek nevét sokszor hallotta emlegetni a családban. Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi önkormányzat 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és az azóta lebontott családi házon emléktáblát avattak a tiszteletére. Ezt helyezték el a vármúzeum épületében és avatták újra a megemlékezésen.
Forrás: Székelyhon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése